Európai Bizottság

Elképesztő pályát jár be Magyarország

A 28 tagú európai közösségben csaknem példátlan az a folyamatos EU-támogatás gyorsulás, amelyet Magyarország az elmúlt években fel tudott mutatni és amellyel 2013-ben Európa-csúcsot is felállított - derül ki a Portfolio rövid vizsgálatából. Az adatokból jól látszik, hogy a magyar gazdaságra különösen nagy hatást gyakorolt az elmúlt években az EU-támogatások beáramlása, és ha a 2004-es csatlakozásunk óta vizsgáljuk az átlagos teljesítményt, akkor a gazdaság méretéhez képest legtöbb forrást lehívók versenyében a dobogó harmadik fokára állhatunk.

Bukhat Brüsszelben a felcsúti kisvasút

Bár még alá sem írták a 600 milliós felcsúti kisvasút turisztikai célú fejlesztésével kapcsolatos EU-projekt támogatási szerződését, de azt már vizsgálni kezdte Brüsszel - mondták el az Európai Bizottság regionális politikáért felelős sajtóképviseletén a Figyelőnek. A vizsgálat oka, hogy a pályázati kiíráshoz például a megvalósíthatósági tanulmányt is mellékelni kell, illetve a lap szerint a vasút forgalmával kapcsolatos előrejelzések igencsak túlzók, így ezek is szemet szúrhattak és emiatt lehet, hogy nem is kap pénzt a projekt.

Háromszáz fő lenne az első magyar menekültkvóta

Az embercsempészek elleni küzdelem, a menekültek védelme és az emberi életek oltalma közötti "érzékeny egyensúlynak" minősítette Dimitrisz Avramopulosz belügyi biztos a szerdán Brüsszelben bemutatott bizottsági javaslatot egy új európai "menekültügyi stratégiáról", ami egyebek között a tagállamok közötti kötelező kvótarendszert is javasol vészhelyzetekben a menekültek befogadására, és amit a tagországok miniszteri tanácsának is el kell még fogadnia - számol be a BruxInfo a szerdai eseményekről. Közben a magyar kormány is megszólalt az ügyben.

Borul a nagy európai beruházási terv?

Két tárgyalási forduló után semmit sem közeledett egymáshoz az Európai Parlament és a Tanács álláspontja az európai beruházási terv, köznyelben Juncker-terv középpontjában álló európai stratégiai befektetési alap (EFSI) fő szabályairól. Az EP képviselői a 2014 és 2020 közötti többéves keretköltségvetésről kötött alku felrúgásával vádolják a tagállamokat és ahelyett, hogy 8 milliárd eurót "lecsippentenének" az infrastruktúrafejlesztési és a kutatás-fejlesztési pénzügyi alapokból, inkább a költségvetés éves végrehajtása során megmaradó pénzeket forgatnák vissza az EFSI alapba. Az elhúzódó vita az EFSI felállítási és így az első nagy európai beruházások elindulásának menetrendjét is csúsztathatják - mutat rá összefoglalójában a Bruxinfo.

Mit tud felmutatni Magyarország a fontos világversenyen?

Veszélybe került Svédország hosszú évek óta megfigyelhető biztos első helye a leginnovatívabb európai nemzetek rangsorában, miközben Dánia lendületesen halad az első hely felé, a németek pedig öt éve egy helyben járnak - többek között ez derült ki az Európai Bizottság napokban nyilvánosságra hozott Innovatív Unió kutatási és innovációs eredménytáblájából. Magyarország 12 másik tagállammal együtt a "mérsékelt innovátorok" versenycsoportba került, igaz kedvező, hogy az elmúlt évek alapján fokozatosan javult a 8 csoportban 25 féle mutató alapján mért innovációs teljesítményünk. Ezt egyébként nagyon lehúzza a nem uniós doktori hallgatók aránya, és a közösségi design terén is jóval alulmúljuk az európai átlagot. A lengyelek évek óta folyamatosan lemaradnak tőlünk az innovációs teljesítményben, a románoknál pedig folyamatosan romló tendencia azonosítható. Ha az Európai Uniót egyben nézzük a globális versenyben, akkor elmondhatjuk, hogy az Egyesült Államok és Japán folyamatosan veszít innovációs teljesítménybeli előnyéből, Kína alacsony szinten stagnál az EU-átlaghoz képest, Dél-Korea előnye viszont megállíthatatlanul növekszik.

Barroso: távozzunk az EU-ból, ha bevezetjük a halálbüntetést!

A halálbüntetés kérdéséről már régen lezárult a vita az Európai Unióban, ezzel minden tagállam tisztában van, de ha valaki mégis bevezetné azt, megteheti, csak akkor lépjen ki az unióból - többek között ezt hangsúlyozta az ATV-nek adott exkluzív interjúban José Manuel Barroso, az Európai Bizottság előző elnöke.

Mi lesz Magyarországgal a csúcsra pörgetés után?

Régóta él az a félelem a magyar gazdasággal kapcsolatban, hogy a csúcsra pörgetett idei uniós pénzkifizetés után jövőre nagy "zakkanás jön", mert a nemzetközi tapasztalatok alapján nehézkesen szokott indulni egy új EU-ciklus, mindezt pedig megsínyli majd a GDP-növekedésünk. Több olyan tényező is van azonban, amely abba az irányba mutat, hogy nem kell drasztikus növekedéslassulásra készülnünk, igaz ahogy az Európai Bizottság minapi előrejelzése rámutatott: elkerülhetetlen a gazdaság lassulása jórészt az EU-támogatások alacsonyabb felhasználása miatt. A kormány számos erőfeszítést tesz annak érdekében, hogy ez a lassulás minél kisebb legyen; ennek egyik jele egy friss kormányhatározat, amelynek már a címe is a 2016-os gazdaságélénkítést tartalmazza. A nagy kérdés persze a szándékok mellett mindig a megvalósítás, vagyis az, hogy képes lesz-e az intézményrendszer a 2007-2013-as források teljeskörű lehívása mellett az EU-támogatások 2016-os felfuttatására is koncentrálni.

Reklámadó: egyeztetéseket sürgetnek a szakmai szervezetek

A szakmai szervezetek továbbra is egyeztetéseket sürgetnek a kormánnyal és azt kérik, hogy a kormány fontolja meg az adó eltörlését annak káros gazdasági hatása miatt.

A görnyedt ember és az európai adósságteher

Brüsszel: jócskán lassul jövőre a magyar GDP-növekedés

A tavalyi 3,6%-os, igen gyors ütem után idén 2,8%-os, jövőre pedig 2,2%-os GDP-növekedés várható Magyarországon - vetíti előre ma közzétett tavaszi előrejelzései között az Európai Bizottság. A testület szerint ennek oka jórészt abban keresendő, hogy azok az egyszeri hatások, amelyek a tavalyi, illetve idei növekedést még jelentősen hajtják, kifutnak. Ilyen tényező például az EU-források csúcsra pörgetett lehívása, ami a tavalyi, illetve az idei beruházási számokat még jócskán húzta, jövőre viszont már mínuszos előjelet látunk. A javuló munkaerőpiaci helyzet és a devizahiteles gondok nagy részének rendezése csak részben tudja mindezt ellensúlyozni a fogyasztás élénkülésén keresztül. A Bizottság prognózisai szerint szépen csökkenni tud jövőre a magyar adósságráta amellett is, hogy a büdzséhiányt nem tudjuk érdemben lejjebb faragni és az alap költségvetési folyamatokban sem várható jelentős további javulás.

Itt a reklámadó-módosító: kiderült, mekkora adóalapig nem kell fizetni!

A 100 millió forintos adóalaprészig 0 százalék marad a reklámadó mértéke, az adóalap 100 millió forintot meghaladó része után pedig 5,3 százalék lesz valamennyi adóalany esetén - áll a kormany.hu-n hétfőn közzétett módosító javaslatban.

Mentőövet dobott Brüsszel az EU-pénzek lehívásához

Három fontos területen tartalmaz a 2007-2013-as EU-pénzek lehívásával kapcsolatos könnyítést, illetve szabályváltozásokat az az Európai Bizottság által elfogadott módosító csomag, amelyről ma adott ki közleményt az EU regionális politikáért felelős biztosa. Magyar szempontból talán az lehet a legfontosabb, hogy ha például a most igencsak döcögősen haladó vízügyi projektek miatt elbuknánk 10%-nyi EU-pénzt, akkor ezt kompenzálhatjuk azzal, hogy más környezetvédelmi és energiahatékonysági prioritásoknál "túlköltjük" a keretet.

Itt a részletes brüsszeli vélemény a reklámadóról

Az Európai Bizottság április 24-én a hivatalos lapjában tette közzé a reklámadó progresszív adókulcsának felfüggesztésével kapcsolatos határozatokat, amelyekből a leglényegesebb megállapításokat a Reklámadó blog gyűjtötte össze. A EB szerint az intézkedések torzíthatnák a piaci versenyt, és úgy véli, azok valójában állami támogatást valósítanak meg. Ezek alapján akár arra is kötelezhetik majd a kedvezményezett cégeket, hogy fizessék vissza a tiltott támogatásokat - ám valószínűbb, hogy a reklámadó-törvény még a vizsgálat lezárulta előtt módosul, így ettől a szankciótól eltekintenek. A Bizottság az érdekelt feleknek lehetőséget biztosít, hogy 30 napon belül megtegyék észrevételeiket az üggyel kapcsolatban, amelyeket a vizsgálat során figyelembe is vesznek.

Kiakadtak Brüsszelben az új konzultációra

A Facebookon reagált szerdán késő este a halálbüntetés napirenden tartására és a migrációról a kormány által kezdeményezett nemzeti konzultációra Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke, aki többek között az alapjogok kérdéséért is felel. Bejegyzésében az EB-alelnök éles kritikát fogalmazott meg: "egy elfogultságon, sugalmazó, sőt, félrevezető kérdéseken, a bevándorlókkal szembeni előítéleteken alapuló nyilvános konzultációt aligha lehet objektív alapnak tekinteni a megalapozott politika tervezéséhez".

A magyar K+F kiadások ötödét a gyógyszeripar adja

A Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (MAGYOSZ) tagvállalatai 68 milliárd forintot költöttek kutatás-fejlesztésre 2013-ban, ami 6,5 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi adatokhoz képest - derül ki egy friss felmérésből.

Pénzhiány miatt gáncsolják el a magyarországi EU-s projekteket?

"Több száz bukóban lévő projekt van országszerte, ezek egy részének az a különlegessége, hogy nincs velük semmi baj, csak épp egy láthatatlan kéz leállítja őket" - fogalmaz a Figyelő e heti száma annak a többek által megfigyelt jelenségnek a kapcsán, hogy élő uniós projekteknél a Közreműködő Szervezetek újabb és újabb hiányosságokra, hibákra hivatkozva kérnek igazolásokat és módosításokat. A cikk szerint a magyarázat az lehet, hogy a kormány jócskán túlvállalta magát, pontosabban a 7 éves ciklusra elkölthető kerethez képest jóval több kötelezettségvállalást tett és most a projektek elkaszálásával, lassításával is igyekszik kijönni ebből a helyzetből, hogy ne a magyar büdzsét terhelje teljes egészében a túlvállalás hatása. Meglátásunk szerint ennél árnyaltabb az igazság.

Túlárazott EU-s pályázatok: büntetőjogi lépést kérnek Lázártól

"Az Európai Bizottság 2015. április 10-ei határozata rendszerszintű, súlyos szabálytalanságokat sorol fel és konkrét példákkal szemlélteti" a magyar pályázati rendszerben előforduló túlárazási szabálytalanságokat, ezért "a feltárt szabálytalanságok kivizsgálására és a felelősök elszámoltatására kéri" mai nyílt levelében Lázár Jánost, a Miniszterelnökség vezetőjét a Transparency International Magyarország vezetője. Martin József Péter a levélben azt hangsúlyozza, hogy miközben a magyar pályázati rendszer bírálói nem vettek észre költségvetési csalás gyanúját felvető túlárazásokat, addig a brüsszeli vizsgálók igen, ezért azt kéri a minisztertől, hogy "kezdeményezze a túlárazott projektek kiválasztásában és az indokolatlan kifizetések jóváhagyásában közreműködők büntetőjogi felelősségre vonását". Azt is kéri a szervezet, hogy "a kormány a szabálytalanul megszerzett pályázati pénzeket érintő közbeszerzések miatt hivatalból kezdeményezzen jogorvoslati eljárást." A TI Magyarország arra is figyelmeztet, hogy a szabálytalan pénzfelhasználás miatt akár 35 milliárd forintnyi uniós pénz végleg elveszhet az ország számára.

3 százalékos munkanélküliségi rátát tervez 2020-ra a kormány!

Szerdán megszülettek azok az utolsó szükséges döntések, amelyek nyomán rövid időn belül kiírhatók azok a kkv-knak szóló gazdaságfejlesztési pályázatok, amelyeket a cégek képviselői már igencsak várnak - jelentette be a versenyképességi operatív programok zárásával és indításával kapcsolatos budapesti nemzetközi konferencia nyitó előadásában Rákossy Balázs. A Nemzetgazdasági Minisztérium uniós források felhasználásáért felelős államtitkár kiemelte, hogy a 2020-ig szóló uniós források hatékony felhasználása többek között abban a gazdaságpolitikai célban segít, hogy az évtized végére 3% körülre csökkenjen a munkanélküliségi ráta, az ipar, illetve a kkv-szektor GDP-hez való hozzájárulása jelentősen növekedjen, a kkv-k exportárbevételének aránya pedig négyszeresére emelkedjen.

Az Európai Bizottság Regionális Politikai Főigazgatóságának térségünkért felelős igazgatója jó példának nevezte azt a magyar stratégiát, amely a pénzügyi eszközként elérhető uniós források mértékét közel háromszorosára emeli az előző hétéves ciklushoz képest. Vitályos Eszter, a Miniszterelnökség uniós fejlesztésekért felelős államtitkára pedig ismét emlékeztetett arra, hogy idén 133 új uniós pályázat kiírása várható összesen 2704 milliárd forint keretösszeggel.

A paksi kormánybiztos magabiztos

Magyarország folyamatosan egyeztet az Európai Bizottsággal a paksi beruházás versenyjogi vizsgálatáról - árulta el Aszódi Attila kormánybiztos a Magyar Hírlapnak. Azt is kijelentette, hogy mivel a projektben egyáltalán nincs állami támogatás, ezért tiltott állami támogatásról sem lehet beszélni.

Horvát reptér is felkerült a fontos EU-s fejlesztési listára

Az Európai Beruházási Bank (EIB) ma bejelentette az európai beruházási terv részeként azt az első négy beruházást, amelyet már azt megelőzően elkezd finanszírozni, hogy legkésőbb szeptemberig feláll az Európai Stratégiai Beruházási Alap (EFSI). Az EIB döntése szerint összesen legfeljebb 300 millió eurós finanszírozásban részesül egy Spanyolországban folytatandó egészségügyi kutatás, egy horvátországi repülőtér-fejlesztés, egy ír egészségügyi létesítmény kialakítása és egy Olaszországban megvalósítandó ipari innováció.